Az alkoholizmus egy nagyon közismert, de komolytalanul kezelt szenvedélybetegség (megjegyzem a dohányzással együtt). Hiszen az “anyaghoz” nagyon könnyen hozzá lehet férni, és nem is igazán szabályozzák a fogyasztását. Persze, az ittas vezetésért büntetnek, ahogy a 18 év alatti alkohol fogyasztásért is, de ezen kívül nem igazán. Szemben a “komoly” drogokkal, amiknek már a fogyasztásáért is komoly büntetés jár.
Épp ezért voltam nagyon büszke a barátomra, aki sok évnyi küzdelem után az alkoholizmussal szemben, végre sikeresen leszokott az italról. Ezt pedig egy kókuszolajos ajándékcsomaggal akartam vele megünnepelni, mert tudom, hogy nagyon szereti. Már többször volt rehabilitáción, de sajnos eddig egyik sem volt sikeres nála, így nagyon érdekelt, milyen kezelésen ment keresztül, ami végre hasznos volt neki. A beszélgetésünk alatt megmutatta a weboldalt is, ahol nagy betűkkel látható a rehabilitáció célkitűzése: FELÉPÜLÖK. A weboldal segítségével még a szőci rehabilitációs központot is meg tudta mutatni, kívül-belül, hiszen rendelkezett egy 3D felvétellel, így majdnem úgy be tudtuk járni, mintha ott lettünk volna. Nagyon szépen kialakított apartman szerű ház, ami 4 szobával rendelkezik, kettő két ágyassal és kettő egy ágyassal, így maximum 6 főt tudnak elszállásolni. Az oldal kezdőlapján a program eredményessége menüpont alatt olvasható is, hogy egyszerre egy 4-6 fős csoporttal tudnak foglalkozni professzionális körülmények között. Napi háromszori étkezéssel ellátva, orvosi felügyelettel, és rengeteg, főleg csoport orientált programmal.
Nagyon tetszett a leírásban, hogy ugyan nagy a hangsúly a csoportos fejlődésben, hagynak időt az egyénire is, ilyennek gondoltam a napi olvasó csoportot. Persze itt is jelen van a csoportos gondolat, ami nagyon jó, hiszen beszélni kell arról, ki mit olvas, de az olvasás maga mégis csak egy személyes élmény. Ugyan így nagyon pozitívnak tartottam a természetben való kirándulásokat, és Csabi is nagyon lelkesen mesélt róluk. Város ember lévén nem gyakran volt lehetősége huzamosabb időt tölteni a “vadonban”, így a kirándulások nagyon jó hatással voltak rá, ahogy maga a szőci otthon elhelyezkedése is, hiszen viszonylag falusias közegről van szó.
Arról is mesélt, hogy a 28 nap leteltével nem engedték el egyből a kezét, hanem utógondozásban vesz részt, ami heti rendszerességű konzultációval jár egyénileg és családosan is. Ez utóbbit különösen is fontosnak tartja, hiszen, ugyan ő maga a felelős a visszaeséséért, ha ez megtörténik, a családjának kell elsősorban közbeavatkoznia, és ha tudják visszatereljék a józanság felé.
Mivel nem ez lenne sajnos az első eset erre, mindannyian fel vannak készülve, de én egyelőre úgy látom a FELÉPÜLÖK programja hatásos volt. Ha valaki az olvasók közül úgy érzi, rászorulna a segítségre, nyugodtan nézzen rá a linkre.